Jonathan: 1800-ban New York államban véletlen magoncként jött létre és értékének felismerőjéről, Jonathan Hasbrouck-ról nevezték el. Hazájában bevezetését követően eléggé jelentős volt, de az 1900-as években nagyon lecsökkent a termesztési aránya. Európa valamennyi almatermesztő országában megismerték, de hazánkon kívül sehol sem vált fő fajtává. Hazánkban Bereczki Máté 1882-ben ismertette, és irta le ezt a fajtát. A fa középerős növekedésű, hajtásrendszere sűrű elágazású, lecsüngő. Rendszeres metszést igényel. A hajtás, a gyümölcs a lisztharmatra nagyon érzékeny. Növényvédelme költséges. A gyümölcs közepesen nagy (60-65 mm átmérő). Alapszine sárga, a napos oldalon mosott piros fedőszínnel. Kíváló zamatú gyümölcs. Elsősorban íze, tetszetőssége és alakja miatt kedvelt. Szeptember hónapban szedhető, 5-6 hónapig csak a szabályozott légteru tárolókban tárolható. Az agrotechnikával szemben igen igényes fajta. A termesztése során olyan pozitív rügymutációk is keletkeztek, amelyek gyümölcsének fedőszine intenzíven piros, tetszetősebb, a fedőszín szinte az egész gyümölcs felületét fedi. Az alapfajta teljesítőképessége és minôsége leromlott, ezért csak a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Intézet Rt újfehértói állomásán kiválasztott klónjai telepíthetők. Ezek a következők: Csány 1 Jonathan, Jonathan M 40, Jonathan M 41, Naményi Jonathan, Szatmárcsekei Jonathan és a Watson Jonathan. E fajták tárolhatósága és lisztharmat érzékenysége azonos az alapfajtáéval. A Jonathan fajtát íz-, zamatanyagai, kedvezô alakja miatt a keresztezéses nemesítésben is felhasználták, ebből származó értékesebb fajták, a Jonagold, az Éva és az Idared.
Az oldal sütiket (cookie) használ az autentikációhoz, navigációhoz és egyéb funciókhoz. Az oldal használatával hozzájárul, hogy a weboldal ilyen típusú sütiket helyezzen el az Ön eszközén.