Örökzöld, kétlaki. Vátozatos alakú fa vagy terebélyes cserje. Törzse felálló, alacsony, gyakran már a tövénél vastag ágakra bomlik, rendszerint ormós, csavarodott és görcsös, csak zárt állásban ér el nagyobb méreteket, ilyenkor a korona 1-2 m magasságra tolódik fel. Az egytörzsű egyedek koronája széles kúp alakú, a több törzsű fáknál a koronából szétterülő, szabálytalan, több csúcsú forma alakul ki. Gyökere nem hatol le mélyen, nyílt állásban a talaj lepusztulása miatt vagy köves talajokon a gyökérzet gyakran kiemelkedik a felszínen. Ágai közel vízszintesek vagy lefelé tartanak. Kérge rozsdabarna, szürke foltokkal és csíkokkal tarkított. Az idősebb fák kérge cserepesedik, vékony kerek vagy hosszúkás cserepekben válik le és hosszanti rostos szalagokkal foszladozik. Hajtásai vékonyak, hajlékonyak, 2-3 éves korig zöldek maradnak, majd barnulók, felületük barázdás. A fiatalabb hajtások végei végei lehajlanak. Rügyei aprók, tojásdadok, gömbölyűek, zöldesbarna színűek, szorosan záródó, fedelékes rügypikkelyekkel borítottak. Tűi a függőleges vezérhajtásokon radiálisan állók, kissé ívesen lehajlók /a gyengén sarló alakja miatt/, az oldalhajtásokon kétoldalt szabályos síkba rendeződött, fésűs. A tűk magánosak, laposak, szálasak, gyengén sarló alakúak, 18-32 mm hosszúak, 2-3 mm szélesek, egy részük a hajtáson lefut, csúcsuk rövid, szálkás hegyben végződik, színoldalon fénylő, sötétzöldek, a főerük kiemelkedik, fonákukon fénytelen, világoszöldek, középere kissé kiemelkedett, mellette két gázcserenyílásos sáv van. A levélcsúcs röviden kihegyezett, csúcsúk sárgás. A tűk alul nyélbekeskenyedők, kis tűalapot alkotnak, amelyek a hajtás kérgén képződő hosszanti zöld lécre futnak. A levélnyél hosszúsága 2-3 mm hosszú. A levélalap a nyél felé keskenyedik, a hajtással szélesen öszenőtt.A levélszél ép. A virágok már a nyílást megelőző év júliusában kialakulnak és ősztől jól láthatók a hajtások alsó felé, a levél hónaljában. A porzós virágok gömbölyűek, kis, 5mm-es gomolyokban állnak, a porzólevél pajzsszerű, 6-8 portokkal, porzáskor sárgák. A porzólevelek fellevelei pikkelyszerűek. A termősvirágok zöldek, a rügyekhez hasonlók, csúcsuk a 2-5 pikkelylevél közül mindig kiemelkedik, egy, ritkábban kettő termős virág van egy törpehajtás csúcsán. Egyetlen magkezdeményt hoznak létre. A beporzás márciusban történik meg, de a megtermékenyítésre csak két hónappal később kerül sor. Termése csonthéjas áltermés, kezdetben zöld, majd élénk- vagy kárminpiros, kehely alakú magköpeny /arillus, copula, epimatium/ veszi körül. A magköpeny émelygősen édes, nyáláks, nyúlós, ehető és felül nyitott, így a felső részen a mag látszik. A mag 4-5 mm hosszú, kétoldalt kissé összenyomott, felül többé-kevésbé négyélű, kihegyezett csúcsú, éretten barna, vagy gyakran ibolyás árnyalatú. A maghéj vastag. A magban egyrekeszű, olajos magfehérjétől (endospermium) körülvéve helyezkedik el a csíra. A magköpeny pirosodása és a mag érése nem egyidőben következik be. A húsos magvakat madarak terjesztik /zoochoria/. A csíranövény 2db lapos, tompa, sötétzöld sziklevéllel csírázik. A mag elfekvő, 2-4 év múlva csírázik. Virágzás március végén, magérés augusztus-szeptemberben. Az egész novény az ehető magköpeny kivételével mérgező.